anagymester-vadloi

Október 13 – péntek 13 és a Templomos átok

Péntek 13 legendája az utolsó Templomos nagymesterhez kötődik.
Jacques de Molay-t 1292-ben választották meg a Szentföldről kiszoruló Templomos Lovagrend élére, a belső reformokat is sürgető nagymester támogatókat keresett a keresztes háborúk újrakezdéséhez, próbálta megszerezni a mongolok, valamint több európai uralkodó segítségét.

péntek 13 eredete
Molay vádlói elött

Amikor 1306-ban Franciaországban járt az avignoni V. Kelemen pápa hívására, felmerültek bizonyos vádak a templomosok ellen, amelyekkel egy rendből kilépett férfi bosszúból vádolta a lovagokat: eretnekség, szodómia, pogány szertartások, istenkáromlás.
Ezek alól Molay tisztázta a Templomos rendjét.


 De az átkozott IV. Szép Fülöp francia király mégis szervezkedni kezdett a Templomosok ellen, vagyonuk megkaparintása volt a cél.

1307 Október 13 Péntek a Péntek 13 eredte


Ma 715 éve, 1307 Október 13.-án Pénteken a rendházakat a királyi seregek megtámadták, akiket tudtak élve fogtak el a lovagok közül és koholt vádak alapján perbe fogták őket.
A párizsi Nagytemplomban elfogták a rend vezetőjét Jacques de Molay is, aki ártatlansága tudatában állt a támadói elé.

A világ egyik legismertebb babonája a péntek 13-ától való félelem, amely ehhez a naphoz a 1307. október 13-ához, péntekhez kötődik, amikor Jacques de Molay-t a Templomos Lovagok vezetőjét és a többi templomost letartóztatták.

A világ minden táján, például az USA-ban olyannyira komolyan veszik a 13-as számot, hogy a felhőkarcolóknak nincsen tizenharmadik emeletük, a kórházakban nincs tizenhármas szoba, és az egykori amerikai elnök: Franklin Delano Roosevelt sosem volt hajlandó olyan asztaltársaságnál enni, ahol már tizenhárman ültek, így, hogy ne kelljen elzavarni egy már ott lévő embert, inkább oda hívtak még egy plusz főt.

Az átkozott Szép Fülöp

IV. Fülöp az átkozott

A Templomosokat 13.-án pénteken megtámadó IV. Fülöp egyébként is híres volt arról, hirtelen ártatlanokat ellen forduljon uralkodása során.

1292-ben például letartóztatta az országban tartózkodó lombard kereskedőket, elvette a pénzüket, és francia polgári címet vásároltatott azokkal, akik maradni kívántak.

1306-ban a középkori zsidó kereskedők kerültek célpontjába: több mint 100 000 francia zsidót tartóztatott le, akiktől szintén elvette a teljes vagyonukat – őket halálbüntetés terhe mellett ki is tiltotta Franciaországból.

A templomosokat is hasonló módon akarta elintézni, a gond csak annyi volt, hogy útban állt a pápa, akinek a lovagok védelmét élvezték. VIII. Bonifác pápa „Krisztus rettenthetetlen harcosainak” hívta őket.

IV. Fülöp azonban nem volt szívbajos a pápával sem: emberei 1303 őszén elfogták, „megszorongatták”, majd egy idő után szabadon engedték, de – valószínűleg ennek valamilyen hatására – heteken belül – meghalt. Szép Fülöpöt pápagyilkosnak is tekinthetjük.

Az utódja, a rövid uralkodású XI. Benedeket követő újabb pápa, V. Kelemen Fülöp irányába jóval engedelmeskedőbb volt, mivel maga is francia volt. A templomosok üldözése elől elhárultak az akadályok.

Így kerülhetett sor a történelem első koholt pereinek egyikére, amely végül a rend bukását okozta.

1307. OKTÓBER 13 PÉNTEK

 IV. „Szép” Fülöp egy jól megszervezett akcióval, saját királyságában egyetlen éjszaka leforgása alatt lefoglalta a rend vagyonát, elfogatta és bebörtönözte a tagjait, majd eljárást indíttatott ellenük a keresztény vallás meggyalázása, szimónia, illetve a BAPHOMET NEVŰ POGÁNY, DÉMONI BÁLVÁNY ÁLLÍTÓLAGOS IMÁDATA MIATT.

Fülöp segítője, a per fővádlója egy Katár (kathar, keresztény szekta a XII.-XIII, században ) volt, akiket a templomosok vertek le Dél-Franciaországban. Megkezdődött a per, mely során a kínzásokkal szóra bírt foglyok közül sokan természetesen bármit bevallottak.
Fülöpnek sikerült elérnie, hogy az új, neki lekötelezett pápa a Vienne-i zsinaton (1311-1312) feloszlassa a templomosok rendjét.

Egész Európát felkavaró botrány tört ki, egy hónappal később a pápa már valamennyi európai uralkodótól követelte a rend tagjainak bebörtönzését.

Jacques de Molay az utolsó nagymester átka

A Templomos Lovagrendet 1312-ben oszlatták fel hivatalosan, vagyonát az Ispotályosok kapták meg, Jacques de Molay-t 1314 tavaszán ítélték máglyahalálra, 7 évnyi kínzás és embertelen körülmények között bebörtönözve, március 18-án végezték ki, mint eretneket a Notre Dame előtt felállított máglyán.


A legenda szerint halála előtt a nyilvánosság előtt visszautasított minden vádat, és átkot mondott.

Jacques de Molay a máglyáról megátkozza a királyt, V. Kelemen pápát és Guillaume de Nogaret pecsétőrt, és utódaikat mind tizenharmadíziglen:

Pape Clément !… Chevalier Guillaume !… Roi Philippe !… Avant un an, je vous cite à paraître au tribunal de Dieu pour y recevoir votre juste jugement ! Maudits ! Maudits ! Maudits ! Tous maudits jusqu’à la treizième génération de vos races !

Kelemen pápa! … Chevalier Guillaume! … Fülöp király! Egy év múlva megidézem Önöket, hogy jelenjenek meg az Isten udvarában, hogy megkapják az igaz ítéletet! Átok! Átok! Átok! Legyen átkozott a fajtájuk a tizenharmadik nemzedékig!

Moley átka valóban hatott

A gyilkosok nem vették komolyan az átkot, de egy éven belül mégis mind meghalnak, és maga a Capeting-ház is kihal, noha Szép Fülöpnek három fia is volt. . Átok 13 nemzedékig szólt, és a fő címzetteken hamar be is teljesedett és évszázadokon át hatott az átok.

V. Kelemen pápa szűk egy hónappal élte túl a nagymesterek halálát, április 20-án még abban az évben őt is utolérte a végzete. Guillaume de Nogaret a király pecsétőrzője és a templomosok elleni per vezetője, akiről bizton állítható, hogy leleményességének és rendkívüli kreativitásának hatására sok lovag vallotta be az általa felhozott vádakat. Röviddel a nagymester máglyahalála után megmérgezték. Marginy a pecsétőr is megátkozottak sorsára jutott: őt szűk egy évre a kivégzés után X. Lajos előbb sikkasztás vádjával perbe fogta és száműzte, majd boszorkányság vádjával végül elítélték és 1315-ben felakasztották.

A Templomos Lovagokat és nagymesterüket Jacques de Molay-t 1307. október 13-án pénteken fogták el, így a legenda szerint azóta tartjuk számon Péntek 13.-át szerencsétlen napként.

Maurice Druon világhírű VII. kötetes regénye Az elátkozott királyok I. dolgozza fel ezt a kort.

A Templomosok tovább élnek

Túlélők, ha nem is óriási számban , de maradtak, főleg más országokban. Portugáliában új név alatt újra szerveződtek : ők lettek a Krisztus Lovagrendje. Skóciában pedig Robert Bruce fogadta be őket (a William Wallace vezette felkelést követően), és a lovagok segítségével futamította meg az 1314-es bannockburni csatában a majd háromszoros túlerőben lévő angolokat. Magyarországon is más szerzetes rendekben, új szervezetekben vitték tovább a tudást és hagyományaikat.

A TEMPLOMOSOK KÜLÖNFÉLE MODERN SZERVEZETEI NAPJAINKBAN IS FENNMARADTAK.

További cikkek :
Nicolas Flamel : Halál nem foghat rajtam , betegség ki nem kezdhet.
A 9 gyógyító gyűrű legendája valóság
Egynyári Üröm -Tízezrével öli a rákos sejteket
Templomos Életmód -Diéta
A templomos háromszög a titkok őrzője – Tomar
Hihetetlen középkori gyógyszerek
Top 12 Csodálatos Gyógynővény
Cikkek a Csodapatikán
Csodapatika Facebook oldala