Csakúgy, mint manapság, a középkori emberek is aggódtak az egészségükért. Sokat gondolkodtak arról, hogy mit tehetnek a betegségek elhárítása érdekében, vagy hogyan enyhítik a tüneteket.
Bemutatunk kilenc + 1 érdekes középkori gyógyszert, ismerkedjetek meg velük:
A középkori gyógyszerek néha házi készítésűek voltak, olykor nem is voltak túl bonyolultak. Az egyszerű gyógyszerek egyetlen összetevőből álltak – általában gyógynövényből -, de ha előzetesen számtalan összetevőre vagy előkészítésre volt szükségük, akkor az akkor már létező patikákban vásárolhatták meg őket.
Noha egyes orvosi gyógymódok meglehetősen értelmesek voltak, mások rendkívül furcsák voltak.
A recepteket, gyógyszereket kérjük ne próbálják ki otthon!
Amelyek hatása tudományosan bizonyított azok elkészítéséhez is gyógyszerészre és laboratóriumra van szükség a biztonságos végeredményhez!
És főleg ne bántsák a macskákat és baglyokat és szegény csigákat!!
1 Szent Pál főzete epilepsziához, gyomorproblémákhoz
Állítólag Szent Pál találta ki, ezt az italt melyet meg kellett inni. Az összetevők kiterjedt listáján édesgyökér, zsálya, fűzfa, rózsa, édeskömény, fahéj, gyömbér, szegfűszeg, kormoránvér, mandragóra, sárkányvér és háromféle bors szerepelt.
Bár ez igazi boszorkányfőzetnek hangzik, az összetevők többségének van valamilyen gyógyászati értéke: az édesgyökér jót tesz a mellkasnak – köhögés és hörghurut kezelésére használták és használják; úgy gondolják, hogy a zsálya javítja az agy véráramlását és segíti az ember memóriáját, a fűz pedig szalicilsavat, az aszpirin egyik összetevőjét tartalmazza. Az édeskömény, a fahéj és a gyömbér mind karminatív hatású (amelyek megkönnyítik a beleket ), és enyhítették a görcsös gyomrot.
A kárókatona vér – vagy bármely más melegvérű vér – vasat adna vérszegénységhez;
A mandragóra, bár mérgező, jó alvást hozhat, ha kis adagokban használják, a mennyiséget nagyon nehéz eltalálni, mert nagyobb adag esetén súlyosan mérgező!
Na és végül a sárkány vére.
Ez egyáltalán nem vér, és biztosan nem egy mitikus vadállattól származik!
Ez a Dracaena draco fa élénkvörös gyantája – Marokkóban, Zöld-fokon és a Kanári-szigeteken őshonos faj. A modern kutatások kimutatták, hogy antiszeptikus, antibiotikus, vírusellenes és sebgyógyító tulajdonságokkal rendelkezik, és a világ egyes részein még mindig használják a vérhas elleni szerként.
2 . Isiász ellen.
Jó gyógyszer az isiász kezelésére [az ülőideg irritációja vagy összenyomódása által okozott fájdalom, amely a medence hátuljától indul, mindkét lábon végig]
Számos középkori gyógymód javasolta a következők variációit: „Vegyünk egy kanál ökör epét, két kanálal vizes borsból és négy kanállal beteg vizeletéből, és annyi köményt, mint egy fél francia dió és és törje össze és zúzza meg.
Ezután forraljuk össze, amíg olyan lesz, mint a zúza, majd hagyja, de forróan tegye a fájó részre, olyan forrón amennyire csak elviseli, és kenje meg ugyanezzel a kenőccsel negyedóra múlva , bugyolálja be majd tapsoljon ötször-hatszor az összehajtogatott forró ruhára, éjjel pedig feküdjön le a helyére hajtogatott kenőcsös forró lepedőre, és hagyja, hogy két-három napig nyugodtan feküdjön, és nem fog fájdalmat érezni.
Talán az ágynyugalom és a hőkezelések tették a dolgot, mert egyébként nem látom, hogy a kenőcs alkotóelemei sok jót tennének!
3. Égési sérülésekre és forrázásokra
„Vegyél egy élő csigát, és dörzsöld be nyálkáját az égéshez, és meggyógyul”
Szép, egyszerű házikészítmény – és érdekes, de ez segít csökkenteni a hólyagképződést és enyhíteni a fájdalmat! A legújabb kutatások kimutatták, hogy a csiga iszap tartalmaz antioxidánsokat, antiszeptikus, érzéstelenítő, irritáló, gyulladáscsökkentő, antibiotikus és vírusellenes tulajdonságokat, valamint kollagént és elasztint, amelyek létfontosságúak a bőr helyreállításához.
A modern tudomány ma már a „Csigagél” címszó alatt használja a csiganyálkát bőrkészítményekként és kisebb sérülések, például vágások, égések és forrázások kezelésére. Úgy tűnik, hogy a középkori orvostudomány ezt már megalapozta.
4 Szemgyulladásra
„Vegyen egyenlő mennyiségű hagymát / póréhagymát [még mindig vita folyik arról, hogy a„ cropleek ”, amint azt az eredeti recept Bald’s Leechbook-ban megállapítja , egyenértékű-e ma egy hagymával vagy póréhagymával] és a fokhagymát, és jól összezuzzuk őket. Vegyünk egyforma mennyiségű bort és bikaepét, majd keverjük össze a hagymával és a fokhagymával. Tegye a keveréket egy réz tálba, és hagyja állni kilenc éjszakát, majd szűrje át egy ruhán. Ezután körülbelül egy éjszaka tegye tollal a szemére.
Ez az angolszász recept jót tett volna? A hagymának, a fokhagymának és a bikaepének mind olyan antibiotikus tulajdonságai vannak, amelyek elősegítették volna a gyógyulást – a szempillák gyökerénél jelentkező fertőzést .
A bor olyan ecetsavat tartalmaz, amely a kilenc nap alatt a réztartályban lévő rézzel reakcióba lépve rézsókat képez, amelyek baktériumölő hatásúak. A közelmúltban a Nottingham Egyetem hallgatói készítették és tesztelték ezt a gyógymódot: eleinte a keveréktől a laboratórium konyha szagú volt, fokhagymával, hagymával és borral, de a kilenc nap alatt a keverék bűzlő péppé v ált. Kibírhatatlan szaga és megjelenése ellenére a diákok tesztelték az esetleges antibiotikus tulajdonságokat, és felfedezték, hogy kiválóan müködik. A receptet most tovább vizsgálják az antibiotikumokkal szemben rezisztens MRSA hiba ellen, és reménytelinek tűnik ez a bűzlő készítmény.
A régmúlt gyógyítóinak, patikusnak igaza volt ebben a gyógymódban, de ezt elő kellett készíteni , komoly több napos munkával.
5. Köszvényre középkori módra
– Vegyünk egy baglyot, majd tisztítsuk meg és nyissuk ki, tisztítsuk meg és sózzuk meg. Tegye a baglyot egy új edénybe, és takarja le kővel, tegye sütőbe, és hagyja állni, amíg meg nem ég. Ezután vaddisznózsírral pecsételje meg és kenje meg vele a köszvényt.
Szegény bagoly! Nem gondolhatom, hogy ez a betegnek is nagyon segített volna…
A bagolynak viszont halálos volt ..
6. Migrén esetén
– Vegyen egy fél tál árpát, egy-egy marék tisztesfűt, vasfűt és más, a fejnek jótékony gyógynövényeket; és amikor jól összeforrtak, vegye fel őket, és tekerje be egy ruhába, és tegye a beteg fejéhez, és egész jó lesz. Bizonyítottam.
A Orvosi tisztesfűt [egy gyepfű gyógynövény] a középkori és a Tudor patikusok használták fel mindenféle betegség esetén belsőleg bevehető gyógymódok, valamint a külső használatra szánt borogatók esetében, mint ebben az esetben is. A modern orvostudomány még mindig használja a Orvosi tisztesfűben található alkaloid gyógyszereket súlyos fejfájás és migrén kezelésére.
A Vervain-glikozid [olyan molekulák osztálya, amelyekben egy cukormolekula „nem cukor” molekulához van kötve] származékait használják a migrén, a depresszió és a szorongás modern kezelésében is, így a patikus ismét tudta, mit csinál ezzel recepttel!
7. Súlyos torokfertőzés középkori módra
– Vegyél egy kövér macskát, és bontsd fel, tisztítsd meg és húzd ki a beleket. Vegyük a sündisznó zsírját, a medve zsírját, a gyantákat és a görögszémet, a zsályát és a loncot és a szűz viaszt. Mindez apróra morzsoltatik, és a macskát megtömjük, akárcsak egy libát. Pörkölje meg az egészet, gyűjtse össze a zsírt, és kenje meg vele [a beteget]. ” Az ilyen kezelésekkel nem csoda, hogy egy barát VI. Kelemen pápának írt, amikor beteg volt (c1350), hogy: „Tudom, hogy az ágyadat ostromolják az orvosok, és ez természetesen félelemmel tölt el … költségeink, sőt halálunk tapasztalatokat hoz számukra. ” Ha beteg véletlenül túl is élte a szegény macska semmiképpen.
8. Köhögés kezelésére
“Vegyük a pemetefű levét, hogy összekeverjük a diapenidionnal és megegyük”
Az orvosi pemetefű [gyógynövénynövény , a menta család tagja] jó a köhögés kezelésére, a diapenidion pedig árpavízből, cukorból és tojásfehérjéből készült édesség, amelyet szálakba húznak – így keresztbe esnek a cukorszálak. Jó Íze volt, és a pemetefű jót tesz a mellkasnak – még mindig kapható vény nélkül kapható köhögéskeverékekben. Ez tehát bejött a középkori és a ma emberének is.
9. A gyomorra
„A kólika megsemmisítéséhez vegyen egyformán köményt és ánizst, és tegye fehérborba, hogy fedje le, és hagyja állni három napig és három éjszakáig. Ezután kivesszük és hamu deszkára fektetjük, hogy kilenc napig száradjon. A kilenc nap végén vegye és tegye egy cserépedénybe, szárítsa meg a tűz fölött, majd készítsen belőle port. Aztán egye meg, vagy igya meg, és megsemmisíti a kólikát okozó szelet ”
Az ánizs és a kömény egyaránt karminatív hatású, ezért ez a gyógyszer pontosan azt tenné, amit az ón – vagy agyagedényen. A kapros és édeskömény gyógynövényeket ugyanezzel a hatással lehetne használni – a 20. századi, kolikós csecsemőknek szánt víz kaprot tartalmazott.
Ennek a gyógymódnak csaknem két hét kellett volna elkészítéséhez, ezért a betegek szükség szerint megvették a középkori patikától. Elvileg működik.
+1 A híres Jeruzsálem Elixírje
A középkori templomos lovagokról kiderült, hogy kevés vagy közepes mennyiségű bort ittak, amelyet gyakran hígítottak és kevertek Aloe péppel és kender főzettel is sok más összetevő mellett ez volt az Elixir Of Jerusalem azaz Jeruzsálem Elixírje, de egyes forrásokban gyógyító italukat Scutum Dei néven is emlegetik, amely Isten Pajzsát jelenti, valószínűleg arra utalva, hogy megvédi őket a betegségektől
Mire használt , használ a Templomos Csepp?
Ahogy a Templomos Lovagok is első sorban általános fáradtság panaszainak javítására ,sérülések, betegségek gyors felgyógyítására használták , így a modern változata is megfelel ezen kívánalmaknak a betegségek megelőzését szolgáló funkciói mellett. Komoly szerepe volt ezen italnak abban, hogy sem szív és érrendszeri betegségek, sem fertőző betegségek nem tizedelték őket egy olyan korban amikor a pestis, a kolera, a lepra, a malária és sok-sok kegyetlen járvány pusztította a kor népességét.
Nincs feljegyzés,hogy bármely típusú rákos betegség szedte volna közülük az áldozatát!
Ebben a 2010-es években újra felfedezett Artemisinin
azaz Egynyári Üröm is komoly szerepet játszhatott melynek modern újrafelfedezéséért 2015-ben orvosi Nobel díj járt.
Ezen növényt már az ókorban használták a faja neve Artemisia azaz Artemisz istennő nővénye. A bizánci orvosok gyógyításra használták, a Templomos Lovagok gyógyító papjai pedig a Szentföldi hadjáratok során tőlük vették át ezt az ősi tudást.
A másik fontos nővény melyet használtak az az Agricus Blazei melyet a Templomosok ISTEN GOMBÁJA -ként ismertek a népnyelv az Élet Gombája -ként ismeri.
Bizáncban a IV. századtól kezdve használták az emberek, a Templomos Lovagrend tagjai is innen ismerték meg és használták napi szinten ők Cogumelo de Deus néven azaz Isten gombájaként ismerték!
Az európai orvosok ezt a gyógygombát kezdték el legkésőbb használni, egészen 1965-ig nem ismerték, alkalmazták.
Nagyon magas mennyiségben tartalmaz ß-D-glükánt, ami jelentős szerepet játszhat nagymértékű ellenállóképesség-fokozó és rákgátló hatásában. A gombafaj neve Agaricus Blazei, amit William A. Murrill gombakutató sorolt be 1945-ben.
A Templomos Csepp néhány összetevője:
PQQ + Ubikinon- C és D3-vitamin, Szelén , Moringa ( A Csodafa) , Egynyári Üröm – Artemisinin (Isten Fája), Agricus Blazei (Az élet gombája) , Orvosi Aloë Vera kivonat, Kende Olaj, Mentaolaj, erdei gyümölcs .
Szelén, foszfor-, cink-, vas-, kálium-, réz-, és a magnézium tartalom .
A-, B2, B6-, B12-, E- és K- vitamin, M-P Vitaminok. Omega-3, Arteannuin B, Alfa Thujone, Fisetin, Cirsimaritin, Capillin, β-Sitosterol és Quercetin, Artemisinin, számos antioxidánst és flavonoidot , béta-karotint, kvercetint és a klorogénsavat, izotionátokat is tartalmaz.
További cikkek :
Templomos Életmód -Diéta
Egynyári Üröm -Tízezrével öli a rákos sejteket
Artemisia Annua Anti Covid
A templomos háromszög a titkok őrzője – Tomar
Cikkek a Csodapatikán
Csodapatika Facebook oldala
