és készültek rá, de a módszerek maradtak majdnem a középkoriak..
„A történelem során semmi sem ölt meg több embert, mint a fertőző betegségek „
A Covid-19 néven ismert új koronavírus-járvány nem is lehetett volna kiszámíthatóbb. Bryan Walsh ( BBC) 2019 októberében egy új, koronavírus okozta kitalált pandémiával kapcsolatos szimuláción vett részt , amely 65 millió ember halálát okozta, és 2017 tavaszán a TIME magazinnak írt egy cikket a témáról. A TIME magazin borítóján ez állt: „Figyelem: a világ nem áll készen az újabb járványra”.
Az elmúlt 15 évben nem volt hiány cikkekben és könyvekben, amelyek súlyos figyelmeztetéseket adtak ki arról, hogy egy új légúti betegséggel járó globális járvány csak idő kérdése.
A 2018-as BBC Future című műsorban arról számoltak be, hogy a szakértők úgy gondolták, hogy egy légúti megbetegedéses járvány csak idő kérdése, és hogy a világon több millió felfedezhetetlen vírus fordulhat elő , egy szakértő azt mondta nekünk: „Úgy gondolom, hogy a következő pandémiát esélyesen egy új vírus okozza.
”Érdekes módon 2019-ben Donald Trump amerikai elnök Egészségügyi és Humánügyi Minisztériuma „Crimson Contagion” elnevezésű pandémiás gyakorlatot hajtott végre, amely egy Kínában kezdődő és az egész világon terjedő influenzajárványt képzelte el . A szimuláció azt jósolta, hogy csak az Egyesült Államokban 586 000 ember fog meghalni
Március 8-án több mint 29 millió megerősített Covid-19 eset fordult elő az USA-ban és 525 ezer halottat követelt a járvány.
Világszerte pedig már több mint 2,59 M haláleset volt, az Antarktisz kivételével minden földrészen megtalálható a vírus.
Ez a világjárvány valójában jóval azelőtt elindult mint, hogy az Egészségügyi Világszervezet 2020 március 11-én végleg kihirdette volna. Látnunk kellett volna, hogy jön….
A Covid-19 egy nagyon régi – és ismerős – ellenség visszatérését jelzi. A történelem során semmi sem ölt meg több embert, mint a betegségeket okozó vírusok, baktériumok és paraziták. Nem a természeti katasztrófák, például földrengések vagy vulkánok és nem háborúk.
Tömeggyilkosok
Vegyük a szúnyogok által terjesztett maláriát. Évezredek óta üldözi az emberiséget, és bár az elmúlt 20 évben jelentősen csökkent a halálesetek száma, évente mégis csaknem félmillió ember halálát okozza.
Az évezredek során különösen a járványok olyan tömeggyilkosok voltak, amelyeket ma még a koronavírus idején sem tudunk elképzelni.
A Justinianus pestis a VI.. században sújtotta az akkor ismert világot, és 50 millió embert ölt meg, ami talán a világ akkori lakosságának fele volt.
A 14. század pedig a fekete halál kora – és valószínűleg ugyanaz a kórokozó okozta járványt mint a VI. századi.
Justinianusról elnevezettet – de ekkor már 200 millió embert is megölhetett.
A himlő csak a 20. században körülbelül 300 millió embert is megölhetett , annak ellenére, hogy 1796 óta rendelkezésre állt egy hatékony oltás – amely világon az első oltás volt.
Körülbelül 50-100 millió ember halt meg az 1918-as Spanyolnátha járványban – ez meghaladja az egyidejűleg vívott első világháború összes halottjának számát.
Az 1918-as influenzavírus minden harmadik embert megfertőzött a bolygón.
A HIV, egy olyan járvány, amely még mindig velünk van, és még mindig nincs oltása, becslések szerint 32 millió embert ölt meg és 75 milliót fertőzött meg, és mindennap újabbak fertőzést okoz.
Ha ezek a számok sokkolják, az azért van, mert manapság a járványokat ritkán tárgyalják a történelemórákon, míg a nem is olyan távoli múltban ezek egyszerűen szörnyű tények voltak.
Kevés emlékmű áll a betegség áldozatainak. Alfred Crosby történész az Elfelejtett pandémia,-című könyve az 1918-as influenza történetének egyik nagyszerű a szerzője.
De Crosby is csak akkor kezdett a járvány kutatásába amikor belebotlott abba az elfeledett tényben, hogy az amerikai várható élettartam hirtelen 1917-ben 51 évről 1918-ra 39 évre csökkent, mielőtt a következő évben újra emelkedett volna. Az 1918-ban bekövetkezett zuhanás oka a mindössze egy 120 nanométer széles vírus volt.
Víruselőny
A kórokozók azért lesznek ilyen hatékony tömeggyilkosok, mert önmagukat replikálják. Ez megkülönbözteti őket az emberiséget fenyegető egyéb főbb veszélyektől. Minden háborút elpusztító golyót ki kell lőni, és meg kell találnia a célpontját. A legtöbb természeti katasztrófát a terület korlátozza: a Kínában bekövetkező földrengés nem árthat közvetlenül például Európában.
De amikor egy vírus – mint az új koronavírus – megfertőzi a gazdaszervezetet, az a gazdasejt gyárrá válik, hogy több vírust állítson elő. A baktériumok és vírusok eközben képesek önmagukban is szaporodni a megfelelő környezetben.
A fertőző kórokozók által okozott tünetek – például tüsszögés, köhögés vagy vérzés – olyan helyzetbe hozzák a vírust, hogy átterjedjenek a következő gazdaszervezetre, a következőre pedig a fertőzés, amelyet a kórokozó replikációs számában vagy „R0” -ában rögzítettek, vagy hogyan sok fogékony ember fertőzhet meg egy beteg embert. (A londoni Imperial College koronavírusának R0-értékét 1,5-3,5-re becsülte .) És mivel az emberek mozognak – kölcsönhatásba lépnek más emberekkel, miközben ezt a kézfogástól kezdve a szexuális együttlétig minden módon teszik -, a mikrobákat és vírusokat magukkal mozgatják
Nem csoda, hogy a katonák régóta próbálják a betegségeket a háború eszközeként hasznosítani. Nem csoda, hogy egészen a közelmúltig sokkal több katona halt meg betegségben, mint harcban . A kórokozó tökéletesen gazdaságos fegyver, amely áldozatait szállítási rendszerévé változtatja.
A betegség állandó fenyegetése, csakúgy, mint bármely más természeti tényező, gyeplőként működött az emberi fejlődésben és terjeszkedésben.
A 19. század hajnalán a globális várható élettartam mindössze 29 év volt – nem azért, mert az emberek még akkor sem élhettek volna meg sokkal idősebb kort, hanem azért, mert olyan sokan haltak csecsemőkorban betegségben, fertőzésben vagy szülés közben vagy utána.
A modern kor előtti városok csak a betelepülők folyamatos infúziójával tudták fenntartani lakosságukat, hogy pótolják a betegségektől elhunyt polgárokat. Először a higiénia, majd az ellenintézkedések, például az oltások és az antibiotikumok fejlesztése változtatta meg.
“A fertőzések megregulázása legyőzte ezeket az akadályokat, és lehetővé tette számunkra, hogy ezek a nagy világvárosok létrejöhessenek” – mondja Charles Kenny, a Washington DC-t vezető Globális Fejlesztési Központ vezető munkatársa és a készülő Háború megnyerése című könyv szerzője. Ez a győzelem hozta el a modern világot, ahogyan ismerjük.
Egy jobb korszak
Nehéz felfogni, hogy a csatát látszólag milyen gyorsan sikerült megnyerni, de a háborút?
Dédszüleim az 1918-as influenza áldozatává válhattak. Nagyszüleim még a penicillin kifejlesztése előtt élték csecsemőkorukat és fiatalságukat. Szüleim még azelőtt születtek, hogy 1954-ben feltalálták volna a gyermekbénulás elleni oltást. 1962-re a
A fejlett világban ma sokkal nagyobb eséllyel halunk meg nem fertőző betegségekben, például rákban, szívbetegségekben vagy Alzheimer-kórban, mint fertőzésben – írja Bryan Walsh.
Az ötvenes években a tudósok által itt bemutatott gyermekbénulás elleni oltás a világ legnagyobb részén megszüntette azt a betegséget, (Kép: Getty Images)
Miközben Bryan Walsh beszámolt a Végidők című könyvéről, 2018 tavaszán egy esős reggelen meglátogatta Marc Lipsitch epidemiológust irodájában a bostoni Harvard TH Chan Közegészségügyi Iskolában. A Lipsitch az Egyesült Államok egyik legbefolyásosabb epidemiológusa, és aki komolyan veszi annak lehetőségét, hogy a járványos járványok valódi globális katasztrófakockázatot .
De azon a reggelen Lipsitch mutatott neki valamit, amire nem számított: egy táblázatot, amely ábrázolja a fertőző betegségek halálozását az Egyesült Államokban a 20. század folyamán.
Ez azt mutatja, hogy drasztikusan visszaesett: az 1900-ban 100 000 emberre jutó, mintegy 800 fertőző betegségben bekövetkezett haláleset az évszázad utolsó éveire körülbelül 60 haláleset 100 000-re.
1918-ban rövid csúcs következett be – ez a spanyolnátha -, és enyhe és átmeneti fellendülés történt a nyolcvanas évek AIDS-járványának legsúlyosabb időszakában. De Lipsitch azt mondta nekem: „a fertőző betegségek halálozási aránya az évszázad során évente csaknem 1% -kal, mintegy 0,8% -kal csökkent”.
Még nincs vége
Ez a jó hír.
A rossz hír, amint arra a Covid-19 emlékeztet, hogy a fertőző betegségek nem tűntek el.
Valójában több új van, mint valaha: az új fertőző betegségek, például a Sars, a HIV és a Covid-19 száma az elmúlt évszázadban csaknem négyszeresére nőtt. Csak 1980 óta az évi járványok száma több mint megháromszorozódott.
Ennek az emelkedésnek több oka is van. Az egyik az elmúlt 50 évben több mint kétszeresére emelkedett az emberek száma a bolygón. Ez azt jelenti, hogy több ember fertőződik meg, és másokat is megfertőz, különösen a sűrűn lakott városokban. Jelenleg is több állat állományunk van, mint a háziasítás elmúlt 10 000 évében, 1960-ig együttvéve, és ezekből az állatokból vírusok is átjuthatnak hozzánk.
Amint a Covid-19 fájdalmasan demonstrálja, összekapcsolt globális gazdaságunk egyaránt segít új fertőző betegségek terjedésében – és hosszú ellátási láncával egyedülállóan kiszolgáltatott az általuk okozott zavaroknak.
Az a képesség, hogy 20 órán belül vagy annál rövidebb idő alatt eljuthasson a világ szinte bármely pontjára, és egy vírust csomagoljon a kézipoggyászunkkal együtt, lehetővé teszi az új betegségek megjelenését és növekedését, amelyek például a múltban kihalhattak volna.
A fertőző betegségek elleni összes előrelépés ellenére növekedésünk sebezhetőbbé, nem kevéssé a mikrobák iránt, amelyek 40 milliószor gyorsabban fejlődnek, mint az emberek.
Az antibiotikumok százmilliók életét mentették meg a penicillin 1928-ban történt felfedezése óta, de a baktériumokkal szembeni ellenálló képesség évről évre növekszik, az orvosok szerint a fejlesztés az egyik legnagyobb fenyegetést jelent a globális közegészségügyre .
Valójában csak Európában évente 33 000 ember hal meg antibiotikum-rezisztens fertőzésekben – derül ki egy 2018-as tanulmányból .
Az „antibiotikum-apokalipszis”, ahogy Anglia korábbi tiszti főorvosa, Sally Davies nevezte, azzal a veszéllyel fenyeget bennünket, hogy visszatérünk egy olyan időszakba, amikor akár egyszerű fertőzések is megölhetnek.
Még 2013-ban a Világbank becslése arról, hogy az 1918-as influenza mennyibe kerülhet a most sokkal gazdagabb és összekapcsoltabb globális gazdaságunknak, ez a szám több mint 4 billió dollárra, Japán szinte teljes GDP-jére emelkedett. A Covid-19 által okozott gazdasági károk korai becslései már meghaladták a billió dolláros határt .
Az Egészségügyi Világszervezet, amely Sars stresszében olyan jól teljesített, olyan rosszul bonyolította le a legújabb járványokat, hogy a szakértők az egész szervezet átdolgozását szorgalmazták. Az éghajlatváltozás kibővíti a betegséget hordozó állatok és rovarok körét, mint például az Aedes aegyptimosquitoes, amelyek továbbítják a Zika vírust.
Még az emberi pszichológia is hibás.
Az oltóanyag-szkepticizmus terjedését a régóta meghódított betegségek, például a kanyaró feltámadása kísérte, aminek eredményeként a WHO 2019-ben az oltásellenes mozgalmat a világ 10 legnagyobb közegészségügyi fenyegetésének nevezte.
Az oltásszkepticizmus elterjedése azt jelenti, hogy a világ egy lépést hátráltat a megelőzhető fertőző betegségek elleni küzdelemben (Credit: Getty Images)
A Covid-19 nagyon is pillanatnyi betegség, egy virágzó Kína zsúfolt városában jelent meg, majd néhány hónap alatt elterjedt a világ többi részén.
De a válaszunk hipermodern – és gyakorlatilag középkori is.
A tudósok szerte a világon élvonalbeli eszközökkel gyorsan szekvenálják a koronavírus genomját, továbbítják a virulenciájáról szóló információkat, és együttműködnek a lehetséges ellenintézkedésekben és oltásokban, mindezt sokkal gyorsabban, mint azt korábban meg lehetett volna tenni.
De amikor a vírus megérkezett közénk, egyetlen hatékony válaszunk a társadalom leállítása és a globális kapitalizmus futószalagjának kikapcsolása volt.
A szöveges figyelmeztetések, a videokonferencia és a Netflix nélkül, amit tettünk, nem különbözött attól, amit őseink megpróbáltak megállítani a pestis kitörésében.
Ahogy a Covid-19-hez hasonló események esetleges megjelenése könnyen kiszámítható volt, ugyanígy azok a cselekvések is, amelyeket nekünk kellett volna megtennünk annak eljövetele ellen.
Meg kell erősítenünk a globális egészség figyelő szervezeteit, annak biztosítása érdekében, hogy amikor a következő vírus megjelenik – ami nemsokára meg is lesz -, gyorsabban elkapjuk, esetleg el is zárhatjuk.
A WHO, az ügynökség költségvetése, amely állítólag a világ 7,8 milliárd polgárának egészségvédelmével megbízott, valahogy nem több, mint egy nagy városi kórházé az Egyesült Államokban
Meg kell dupláznunk az oltások fejlesztését, amely magában foglalja annak biztosítását, hogy a nagy gyógyszergyártó cégek ne pazarolják el befektetéseiket, ha a járvány kitörése előtt készen áll.
Az orvosi személyzet, mielőtt bemenne egy intenzív osztályra a Covid-19 betegek számára Wuhanban, Kínában (kép: Getty Images)
Több fejlesztést kell beépítenünk közegészségügyi rendszereinkbe. Ahogy az amerikai hadsereget úgy tervezték – és finanszírozzák -, hogy két fronton háborút vívjon, éppúgy egészségügyi rendszereinknek meg kell növekedniük a képességekkel, hogy megfeleljenek a következő járványnak.
A járvány-felkészülés egyik folyamatos kihívása az, amit a szakértők sokknak és felejtésnek neveznek. A politikusok túl gyakran ígérnek finanszírozási ígéreteket egy olyan válságot követően, mint a Sars vagy az Ebola, csak azért, hogy hagyják ezeket az ígéreteket eltörölni, amikor a járvány emléke elhalványul.
Valahogy arra számítok, hogy a Covid-19 esetében ez nem így lesz. Minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk azért, hogy ne csak túléljük ezt a járványt, hanem biztosítsuk, hogy az a múlt emléke maradjon, és ne jelezze az elkövetkező járványokat.
* Bryan Walsh az Axios Future tudósítója és az End Times: A Rövid útmutató a világ végéhez című cikk szerzője , amelyből ezt a történetet adaptálták és frissítették. Az End Times kiadó a Hachette Books.
–
A BBC Future díjnyertes tudományos webhelyként elkötelezett amellett, hogy bizonyítékokon alapuló elemzéseket és mítoszromboló történeteket hozzon el az új koronavírusról. BBC Future
Csodapatika Facebook oldala , A TEMPLOMOS CSEPP oldala
További cikkek :
Templomos Életmód -Diéta
Egynyári Üröm -Tízezrével öli a rákos sejteket
Artemisia Annua Anti Covid
Cikkek a Csodapatikán
